A nap bloggere voltam


Sziasztok!

Végre elérkezett az idő, és én is a nap bloggere lehettem a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Facebook csoportjában. Bár kevesen (szám szerint hárman) kérdeztetek tőlem, mégis örömmel írtam meg ezt a bejegyzést, melyben válaszolok a feltett kérdésekre. A kérdezők neve mellett a blogját is feltüntettem, így akár hozzájuk is benézhettek. Íme a kérdések és a válaszok:

Mészáros András (Élményképek)
Benned mi hagy nyomot igazán, és kiben milyen nyomot szeretnél hagyni?

Alapjáraton érzelmes típus vagyok, ezért engem bármi megérint, amihez érzelmek kapcsolódnak. Legyen szó egy rövid idézetről vagy hosszabb versről, ha találok benne olyant, amit az életemhez tudok kötni, akkor az illető alkotás minden bizonnyal nyomot hagy bennem. Hasonlóképpen szeretnék én is hatni az olvasóimra, azaz a verseimmel, írásaimmal ösztönözni őket a gondolkodásra, elmélkedésre. Szerintem, ha valaki valamin elkezd gondolkodni akkor az azt jelenti, hogy az illető téma érdekes számára. És, ha valaki konkrétan az általam felvetett témán, vagy egy versemnek sorain gondolkodik, akkor az számomra pozitív visszajelzés, ami a további alkotása buzdít.

Imre Beatrix (Paraván blog)
Ha történne valami, és gyorsan menekülni kellene a lakásból/házból, ahol élsz, melyek lennének azok a dolgok, amiket magaddal vinnél?

Ha csak dolgokat vihetnék magammal akkor szerintem a telefonommal indulnék el. Ez bizonyára nem meglepő válasz. Azért vinném elsősorban a telefont magammal, mert amint biztonságos helyre érnék, azonnal felhívnék valakit és segítséget kérnék.

Incze Csilla (Életstílusom)
Láttam, hogy több témában is írsz. Melyik téma áll hozzád a legközelebb, melyikről írsz a legszívesebben?

A pszichológiai témák állnak hozzám a legközelebb, vagy az olyanok, amelyeket ebből a szempontból is meg lehet közelíteni. Ezek szerintem a legelgondolkodtatóbb témák, és ahogy az András kérdésére adott válaszomban is olvashatod, szeretem elgondolkodtatni az olvasóimat.

Köszönöm a kérdéseitek!

A magolás nem tanulás


A Beszéljünk róla! rovat legújabb témáját azoknak a fiatal olvasóknak szánom, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, vagy csak egyszerűen nem szeretnek (unnak!) tanulni.

A tanulás figyelmet, időt igénylő folyamat, amelynek hosszútávon lesz eredménye. Köztudott, hogy a fiatalok körében a tanulás nem tartozik a kedvelt feladatokhoz, sokkal inkább kényszerművelet. Mindegy mire és miből kell készülni, ha tanulni kell, akkor egy diák szeretne minél hamarabb túljutni rajta, ezért egy számára egyszerűbb megoldást választ: MAGOLNI kezd, miközben semmit nem tanul meg. Continue reading “A magolás nem tanulás”