Saját alkotás

Remény


Fehér madár repült el felettem, Zöld ágat vitt a csőrében. Kéklő égen a Nap ragyog, alatta csak egymagam vagyok. Zöld fűszál selymesen simogat, amíg a szél szelíden csalogat, a patakhoz hívogat. Kéri, hogy fürödjek, mossam le arcom, hogy rám utána új ruhát adjon. Lefújja rólam a hosszú út porát, és csendesen átölel, mint igaz, jó… Remény olvasásának folytatása